A vonós hangszerek Ha Isten, mint mondják, a maga képére teremtette az embert, akkor bízvást állíthatjuk, hogy az ember saját képére alkotta a hegedût, helyesebben a nõ képére, mert a hegedû gyönyörû istennõ.
Vonós hangszer
Hangszer részei
Hangszercsalád
Barokk

hegedű: A hegedű a vonós hangszerek hegedű-családjának legmagasabb hangolású, méretre legkisebb tagja, 4 db kvint távolságra hangolt húrral.A legmélyebb húr (ami tulajdonképpen a hegedűn megszólaltatható legmélyebb hang) a kis G, ezt követi az egyvonalas D-, egyvonalas A-, illetve a kétvonalas E-húr.
brácsa: A brácsa vagy más néven mélyhegedű egy hangszer négy, kvint távolságra hangolt húrral.A legmélyebb húr (ami tulajdonképpen a brácsán elérhető legmélyebb hang) a kis C-, ezt követi a kis G-, egyvonalas D- és egyvonalas A-húr.
cselló: A cselló egy nagy hangterjedelmű basszus fekvésű vonós hangszer, és hasonlóan e hangszercsalád (hegedű család) többi tagjához, ez a hangszer is négy húrral rendelkezik, melyek kvint távolságra vannak egymástól. A legmélyebb húr, vagyis a csellón elérhető legmélyebb hang a nagy C, ezt követi a nagy G, a kis D és kis A húrok. Mély hangjai kitűnően betöltik a zenekari basszus szólam funkcióját.
nagybőgő:A nagybőgő egy hangszer, négy, a hegedű család többi tagjától eltérően kvart távolságra hangolt húrral. A vonós hangszerek közé soroljuk, közöttük a nagybőgő a legmélyebb.Húrjai a kontra E (ez egyébként a hangszeren elérhető legmélyebb hang), kontra A, nagy D és nagy G.